Ma Magyarországon sajnos még mindig tartja magát az a nézet, hogy a korai nyelvoktatás valami káros, a gyerek számára megterhelő dolog. Többen is ágálnak ellene és a szakemberek között is megoszlanak a vélemények a korai kezdést illetően. Számos pedagógus és nyelvtanár gondolja úgy, hogy felesleges dolog kicsi korban elkezdeni a nyelvtanulást. A cikkben a legfontosabb érveket igyekeztem felsorakoztatni, amik a korai kezdés mellett szólnak. A fenntartások ugyanis a legtöbbször a szükséges háttér-információk hiányából születnek.

1. A gyermek számára nem megterhelő, ha idegen nyelven is beszélünk hozzá, énekelünk neki.

Sőt, ez a meglévő kíváncsiságát is kielégítő szórakozás. A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon sajátítják el (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).

A nyelvelsajátítás egy észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi” és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűznünk. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvünkhöz hasonló módon adjuk át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.

2. Nem fog később beszélni a gyermek, tehát nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát a korai idegennyelv-tanulás

Nem minden gyermek egyforma. Vannak, akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg mások később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással. Már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik.

A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll. Ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos idegennyelv-tanulás közben a gyermek mozgásigényét is ki tudjuk elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelünk, mondókázunk neki egy idegen nyelven is.

3. Az idegen nyelv nem veszi el az időt a játéktól, mert az maga a játék

A korai idegen nyelvi fejlesztés mindig valamilyen tevékenység közben történik. A gyermekek fő tevékenysége a játék, így az idegen nyelven történő énekléssel, mondókázással, játszással csak extra lehetőséget kínálunk gyermekeinknek a mókára, kacagásra, közös időtöltésre, szórakozásra.

A kicsi játék közben, észrevétlenül sajátítja el a nyelvet.

4. Az idegen nyelv elsajátítása történhet az anyanyelvvel párhuzamosan

Nem kell megvárni, amíg a gyermek az anyanyelvét megtanulta, az idegen nyelvet az anyanyelv elsajátításával együtt is bevezethetjük a kicsi életébe. Az ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre a nyelvek számára, egy egészséges ember agya ugyanis nem csak egy nyelv tárolására alkalmas. „Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. Sőt, aki megtanul egy második nyelvet, szebben, helyesebben beszéli anyanyelvét, hiszen általános nyelvi és gondolkodási készségei fejlettebbek, mint azoké, akik csupán egy nyelvet ismernek.” – írja Dr. Kovács Judit kétnyelvűségi szakértő. (Forrás: Dr. Kovács Judit: Az óvodáskori nyelvtanulás, mint jelenség)

5. Nem fogja összekeverni a nyelveket

Kezdetben előfordulhat, hogy a gyermek összekeveri a nyelveket, de ez ideiglenes állapot. Ennek az oka, hogy a kicsi szókincse nem egyformán fejlődik a két (vagy több) nyelven, így először az egyik nyelvből való hiányosságait a másikból pótolja. Egy idő után a gyermek ezt kinövi. Nincs olyan felnőtt, aki „úgy maradt volna”, hogy keveri a nyelveket.

A korai nyelvoktatásnál egy nagyon fontos szempontra kell odafigyelni, hogy a fenti kijelentések megállják a helyüket. Ez pedig a játékosság, ami a nyelvátadást-nyelvelsajátítást körülveszi.

Fontos, hogy

• lazán, az anyanyelvünkhöz hasonló módon adjuk át az idegen nyelvet gyermekünknek, tanítványainknak.
• Közben érezzük magunkat jól, és legyen ez a nyelvátadós idő felszabadult, örömteli és szórakoztató mindkét fél számára!
• A legfontosabb cél nem a tudományos nyelvtani formák megtanítása, hanem egy pozitív attitűd kialakítása a nyelvvel szemben.
• Vagyis a nyelv megszerettetése, hogy a gyermek számára biztos alapokat tegyünk le, amelyre később építeni lehet.

Így bátran beszélhet majd idegen nyelven, gátlások nélkül!

Fürész-Mayernik Melinda

Angol Kalauz program alapítója