1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.

A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. A veszélyeztetett nyelvek közül havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelv hal ki. Egy nyelv utolsó beszélőjének elhalálozása után a nyelv felelevenítése már nagyon nehéz, ezért egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a nyelvészek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre.

Február 21-én anyanyelvünket ünnepeljük

Pakisztánban 1952-ben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Bangladesben, mely akkor még Pakisztán része volt, tiltakozások kezdődtek, mivel a bangladesiek anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli. A bengáli nyelvi mozgalom Dakkában február 21-én nagy tüntetést szervezett, de a rendőrség keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben és közülük ötöt megölt. Bangladesben ezt a napot azóta a bengáli nyelvi mozgalom napjaként ünneplik.

Az esemény emlékére és Banglades javaslatára nyilvánították az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét. 2000-ben ünnepelték először és azóta minden évben rendezvényeket, szimpóziumokat tartanak ezen a napon. (Forrás: Wikipédia)

Az urali nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv folyamatos írásbeliségét a XI. századtól szokás számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik.

Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.

Felgyorsult világunk sem tesz jót a nyelvnek, legalábbis a szép magyar nyelvnek. Gondoljunk csak bele, hogy milyen „rövidítéseket” használunk a digitális kommunikáció során (SMS, Messenger-, Viber- stb. üzenetek írása közben)! Sőt gyakran szavakat sem írunk, csak egy emojit vagy GIF-et küldünk egymásnak. Ez az új „kommunikációs stílus” a gyorsaság szempontjából még elfogadható is lenne, viszont ezzel egyidejűleg „elidegenedünk” egymástól. Miért nem merünk odaállni a másik elé, és azt mondani neki, hogy szeretlek, vagy szomorú vagyok? Az érzés is erősebb lenne, és talán a problémákat is meg lehetne beszélni.

Február 21-én anyanyelvünket ünnepeljük

Számomra, korrektor számára nagyon szomorú dolog az, hogy már nemcsak üzeneteket, hanem teljes bejegyzéseket is így írnak. Épp ma olvastam a Facebook egyik csoportjában az alábbiakat:

„Kedves Mindenki!

Annyira kíváncsi vagyok, h kinek mennyire fontos a pozitív gondolkodás, vagy a személyiségfejlődés? Sztem ez is az egészség szerves része. Ki hogy indítja a napját, vagy milyen könyveket olvastok? Mindenkinek szívből ajánlom Esther Hicks. Kérd és megadatik c. könyvét.”

Nem tudom, nektek mi a véleményetek, de összesen hét betű leírását spórolta meg a bejegyzés írója, amivel – ha nagyon lassan ír – maximum 10 másodpercet „spórolt meg”. Szerintetek megérte?

A „szándékos hibák” után beszéljünk egy kicsit azokról, amelyeket véletlenül ejtünk. Ennek oka lehet, hogy nem tudjuk, hogyan is kell helyesen leírni az adott szót, de itt is lehet a sietség vagy az oda nem figyelés a hibázás forrása. Lássuk be, a magyar nyelv szépsége, hogy egy-egy betű elírása miatt igen vicces, vagy épp kellemetlen szituációba kerülhetünk, ezért érdemes odafigyelni minden betű helyes leírására.

A vicces kategóriába tartozik pl. az elsős kisfiam félévi írás felmérésében szereplő „kockás sál”, amit ő „kocás sál”-nak olvasott, ezért lerajzolt egy sálat, rajta egy malaccal. Persze ennek van szomorú oldala is, hiszen a hibás olvasás miatt pontot veszített. Viszont be kell vallanom, hogy kicsit büszke is voltam rá, hiszen nem minden hatéves gyerkőc tudja, hogy mit jelent a koca szó.

A hírhedt „kocás sál” művészi rajza 🙂

Mint írtam, kellemetlen helyzetbe is kerülhetünk, ha csak egy betűt is tévesztünk, hiszen ha ez például egy szerződésben vagy egy hivatalos levélben fordul elő, akár az érdekeink is sérülhetnek, vagy csak simán komolytalannak tekintenek, és nem kötnek velünk üzletet. Ilyen szavak például a barter–bartel, kaució–kaukció, kartell–karter, helység-helyiség. Fontos, hogy tisztában legyünk a szavak jelentésével, hiszen ha a helyesírás-ellenőrző programra kívánunk hagyatkozni, esetenként nem fog kijavítani, mert mindkét szó értelmes, viszont a jelentésük merőben más.

Sorolhatnám még a helyesírási hibákat és fajtáit, viszont akkor egy olyan hosszú cikk születne belőle, amit még édesanyám sem olvasna el, még udvariasságból sem…

Konklúzióként annyit elmondhatunk, hogy ha nem beszélünk helyesen, akkor írni sem tudunk helyesen, és mindkettő hiánya félreértésekhez vezethet.

Ha van kedvetek játszani egy kicsit, válaszoljatok az Anyanyelvápolók Szövetsége honlapján található kvíz kérdéseire, és próbáljátok kitalálni, hogy éppen milyen nyelven van leírva az „anyanyelv nemzetközi napja” szó.

Jólétre Nevelés Naptár


Pin It on Pinterest