5 hét van hátra az idei tanévből. Ha levesszük az ilyenkor szokásos gyermeknapi rendezvényeket, diáknapokat, osztálykirándulásokat, ballagási próbákat, akkor maximum 4 hét. 4 hét a nagy hajrára, a jobb osztályzatokért. 4 hét, hogy a gyermekek mentsék, ami még menthető, és kijavítsák, amit még ki lehet. Már csak az a kérdés, hogy minek. Vagy hogy kinek.

Kinek szól a tanév végi hajrá?

Félévkor már írtunk arról, hogy rendszerint mi, szülők stresszeljük a gyermekeket ahelyett, hogy helyén kezelnénk a dolgokat. A félévi jegy ugyanis, ha emlékszel, pusztán egy jelzés arról, hogy mit csinált szerelmetes gyermekünk az első félévben. Vajon az évvégi jegy más? Vajon fontosabb-e és miért?

Az évvégi osztályzat pusztán annyiban különbözik bármelyik másiktól, hogy megmásíthatatlan, bizonyítványba vésett „ítélet”. Vagy ítélkezés, eredmény, sikerdíj, kudarcokozó, stresszor, agresszor. Kinek hogy tetszik. Azért gondoljuk így, mert az évvégi jegy jelentősége is kb. annyi, mint a félévié. Egy újabb jelzés, és még az sem biztos, hogy helytálló.

Persze ha már továbbtanulásról van szó, picit másabb a helyzet. Tudjuk jól, hogy ahhoz a hetedik évvégi és a nyolcadik félévi osztályzatok kellenek (meg még iskolája válogatja, melyek). Mégsem hallhattuk még soha senkitől, hogy az általános vagy középiskolai bizonyítványát a felvételiken kívül valaha is elő kellett volna vennie. Hogy valaha bárki is rákérdezett volna, hányasok voltunk ötödikben vagy gimi másodikban matekból. Talán csak a gyermekeink, akik így próbálják érzékeltetni, hogy ne pánikoljunk és ne kérjünk számon rajtuk olyasmit, amit mi magunk sem tudtunk teljesíteni.

Kell a jó jegy a továbbtanuláshoz?

De ha mégis, akkor is ott a kérdés: miért olyan fontos az évvégi jegy, hogy az iskola utolsó négy-öt hete a kikészülésről szóljon?

  • Mert a gyermek nem fog bejutni abba az iskolába, amelyikbe szeretne?
  • Mert ciki, ha ronda a bizonyítványa?
  • Mert rossz jegyekkel nem lesz belőle senki?

Tudjuk jól a saját életünkből, a barátainkéból, a történelemből, hogy ez nem így van. Hogy egy általánosban még link gyermekből is lehet táltosparipa felnőttkorára, és egy kitűnő is lecsúszhat a padló alá akár már gimiben is. Mert a jegyek sajnos szubjektívek. A hazai oktatás ötfokú értékelési skálája egyszerűen nem hagy teret az objektivitásnak. Arra minimum 10 osztályzat kellene. Vagy egy teljesen más értékelési rendszer.

Hiszen mi különbség van egy négyes és egy ötös dolgozat között? Sokszor csak 1 pont. Mi különbség van egy négyes és egy ötös évvégi osztályzat között? Sokszor csak pár százalék. Ezek a jegyek nem mutathatnak reális tudásbeli különbséget a gyermekeknél.

De hogy emiatt lőttek volna a továbbtanulásnak? Nem. Lehet, hogy a gyermekünk nem jut be abba a középiskolába, amelyikbe szeretne (vagy mi szeretnénk), de bármikor újrajelentkezhet, átjelentkezhet egy különbözeti vizsgával. Ugyanakkor az is lehet, hogy sokkal jobban fogja magát érezni abban az iskolában, amelyikbe „akaratán kívül” került.

Semmi nincs veszve egy gyengébb osztályzat miatt

Ezzel csak azt szeretnénk megértetni, hogy semmi nincs elveszve, ha a gyermek nem kapja meg az áhított évvégi jegyet. A tudás sokkal fontosabb lenne. Azt viszont nem az utolsó négy-öt hétben fogja megszerezni. Mert azt te sem hiheted komolyan, hogy az ilyenkor, ilyen tempóban, ilyen felfokozott állapotban, villámgyorsan bemagolt egész éves tananyag maradandó tudássá válik. Persze, hogy nem. Azt folyamatosan kellene beléjük csepegtetni. Ez azonban már más kérdés.

Hányas vagy jólétre nevelésből?

Most fogadjuk el azt, hogy a gyermekeink élete nem az évvégi osztályzatoktól függ. Sokkal inkább attól, hogy

  • mit tanítunk neki mi, szülők,
  • mire neveljük az életben,
  • mely készségeit és képességeit fejlesztjük a családi kötelékeken belül,
  • és az iskola, a szociális közege hogyan erősíti meg személyiségének pozitív oldalait.

Sajnos ez utóbbira az oktatás még nem áll készen, hiszen mindannyian tudjuk, hogy – az igazi pedagógusok legnagyobb igyekezete ellenére is – a tananyag és nem a tanuló érdekei győznek. De reméljük, ez egyszer megváltozik.

Mert az élethez nem évszámok, függvények, képletek kellenek, hanem többek között

  • szociális érzékenység,
  • magabiztosság,
  • nyíltság,
  • kitartás,
  • döntésképesség és
  • szeretet.

Erre kell nevelnünk gyermekeinket. Ezt kell nekik megtanítanunk. És most nézz magadba: te hányast adnál az eddigi munkádra ebből a tantárgyból?

 

Jólétre Nevelés Naptár


Pin It on Pinterest