Az újévi fogadalmaknak nagy keletje van mostanában. Újév is van, érezzük is, hogy új szakasz kezdődik az életünkben – hát buzog is bennünk a lendület, hogy na, most aztán megváltoztatjuk az életünket. Ezzel önmagában még nincs is semmi baj – a gond ott kezdődik, hogy szinte csak ezen a napon érezzük magunkban ezt a lendületet. Aztán jön a csalódás, még inkább a beletörődés. Ezt azonban a gyerek is látja. Mit tanul ő ebből?

Újévi fogadalmak kritikája – egy pénzpedagógustól?

Már az első mondatomban Vekerdy Tamást kell, hogy idézzem: nevelés nem létezik. Példa van, amelyet a gyerek vagy elfogad, vagy nem, és ez nevel.

Határozottan ez a helyzet az újévi fogadalmakkal is.

Hogy erről miért éppen most írok, az egyértelmű, de hogy miért éppen pénzpedagógusként, az talán kevésbé. Egyszerűen azért, mert a fogadalmaink legnagyobb hányadát a fogyókúrás fogadkozások után a pénzügyeink hirtelen reformjára vonatkozó eskük teszik ki. (Hiszed vagy sem, a párkapcsolatokra, családra vonatkozók csak ezután következnek…)

Nem tudom, mennyire vagyunk úgy általában notórius fogadkozók, de szerintem már akkor is belátható, hogy az újévi fogadalmaknak így nem sok értelmük van, ha esküdözés terén nem futottunk be túl nagy ívű karriert. Miért is nem szoktak működni általában az újévi fogadalmak? (Persze vannak kivételek, de azért valljuk be őszintén, nem ez az általános.) Csak néhány indok a teljesség igénye nélkül:

  • Mert hirtelen felindulásból teszünk olyan fogadalmakat, amelyek megvalósításához az egész életünket kellene átszabni. Vagyis tökéletesen előkészítetlenül állunk ott egy irgalmatlan vállalás súlyával a vállunkon január másodikán reggel… Ilyenkor szokott beindulni a “Majd holnap…” c. lemez, és vele a halogató reflex is.

  • Mert vágyakat, és nem célokat fogalmazunk meg ilyenkor. Valószínűleg itt is az alkalom túlfűtöttsége, meg esetleg az elfogyasztott alkohol mennyisége dominál, és ezért mondunk nagyokat. A vágyak célokká transzformálása azt is jelenti, hogy elérhető, megugorható célokat tűzünk ki magunknak, és nem azt, hogy “Egy éven belül milliomos leszek…”, vagy “egy fél év alatt lefogyok 30 kilót…”

  • Mert a vágyból nemcsak azáltal lesz cél, hogy megvalósítható a vállalás, hanem azért is, mert van róla pontos fogalmunk, hogy hogyan és mennyi idő alatt is akarjuk azt a célt elérni. (Igazából ettől lesz megvalósítható, nem a nagyságától.) Röviden: van hozzá tervünk. Nem nehéz észrevenni, hogy az újévi fogadalmak legnagyobb része ezen a ponton bukik el.

  • Mert főleg, ha társaságban vagyunk, nem tudunk kibújni a csoporthatás alól, és esetleg egymásra is licitálunk a fogadalmakkal. Na, ez a tuti, így garantált a bukás. Pedig a csoportnak lehet jó hatása is a célmegvalósításra – éppen azért, mert tanúk előtt tesszük a fogadalmat, tehát számonkérhető rajtunk, amit mondtunk.

Az újévi fogadalmak káros hatása a gyermekeinkre - pénzügyi nevelés

Az újévi fogadalmak káros hatása a gyermekeinkre

Márpedig ha ez a szitu az újévi fogadalmakkal, akkor mit tanul majd ebből a gyerek?

  1. Bármikor lehet esküdözni bárkinek, úgysincs semmilyen súlya, következménye, sőt nagyot mondani-ígérni is lehet mindenki előtt.
  2. Megvan a legbiztosabb út a saját önbizalmunk rombolásához (világmegváltó vágyakat tűzünk ki magunk elé, amelyek olyan nagyok, hogy nem tudjuk megugrani őket, így aztán ha csak eszünkbe jutnak, rögtön a kudarcérzés vesz erőt rajtunk).
  3. Megvan a teljesítés hárításának is számtalan bevethető trükkje, pl. halogatás, felelősségáthárítás, kifogásgyártás…

Ebben a három pontban van annak magyarázata, hogy miért éppen egy pénzpedagógus inti óva a szülőket attól, hogy az eddig bevált, begyakorolt formula szerint tegyen újévi fogadalmat. Képzeld el, amint a gyermeked felnőve hitelszerződést köt, mert mondjuk egy lakás megvásárlásához hitelre van szüksége! (Ez eléggé életszerű lesz még nálunk egy pár évtizedig.)

Nézzük meg, szélsőséges esetben hogyan viselkedik a gyerek, ha a tőlünk tanult újévi fogadalmi formula szerinti magatartásmintát követi:

  1. Aláírtunk ugyan a bankkal egy szerződést, amelyen megígértünk sok mindent, többnyire nagy dolgokat, de nem számít, hiszen lehet következmények nélkül nagyot ígérni bárkinek. (Ha magunknak lehet, akkor másnak miért ne?)
  2. Remekül fog kifogást gyártani, hogy miért is nem fizet, pedig lehet, hogy egyszerűen csak rosszul mérte fel az erőit, hiszen úgysem számít (ld. 1. pont).
  3. Rosszul fogja ugyan érezni magát a tudattól, hogy ez sem jött össze, de mindig kéznél lesznek a kifogások, amelyekkel magának is meg tudja magyarázni, miért is csinálta ő ezt jól…

Nem állítom, hogy biztosan ilyen lesz a gyerek, ha sokszor látja tőlünk az elbaltázott újévi fogadalmi mintát. Az esély azonban megvan rá. Ha újra végigolvasod a fenti 3 pontot, szerintem kapásból tudsz példát mondani a tágabb ismeretségi körödből, akire majdnem pontosan illik ez a magatartásminta…

Az újévi fogadalom másképp is kinézhet - pénzügyi nevelés

Az újévi fogadalom másképp is kinézhet

Pedig az újévi fogadalom, ha jól bánik vele az ember fia/lánya, akár fontos célkitűzési eszköz is lehet. És a gyereket is meg lehet tanítani általa sok olyan készségre, mintára, amely a pénzügyei terén jól fog neki jönni.

Karácsonykor mindenki arról írt, beszélt (mi is), hogy ez a megállás, az elmélyülés, számvetés, sőt mi több a tervezés ideje. Tehát elviekben szilveszterre már készen kellene állnunk arra, hogy mi mindent fogadunk meg mindenki előtt a nyílt színen – mert kész tervvel állunk oda mindenki elé fogadkozni.

Ez az, amit a gyereknek is meg kell tanulnia: célt úgy tűzünk ki, hogy átgondoljuk, mit akarunk és hogyan – vagyis a célkitűzés együtt jár a tervezéssel. Ha mi is így csináljuk, két legyet ütünk egy csapásra:

  1. A gyereknek jó példát mutatunk, és valami olyan fontosat tanítunk meg neki, amire egész életében nagy szüksége lesz.
  2. Mi magunk is nyugodt szívvel tehetünk nagy nyilvánosság előtt újévi fogadalmat, mert képesek leszünk megvalósítani is azt.

Légy jól!

Boldog új évet és jólétet!

Pin It on Pinterest